sms-szerelem


S míg ismeretlenül
Ily szépeket írsz nekem
Felderül fénytelen életem
Rádióhullámokon száguldok
Nem bénít többé a félelem
Fellobban, s ha kell
Hamvába hal az arctalan
Sms-szerelem

Ha soraidat nem saját
Archívumodból kaptad elő
Ha mai verseidben nem
Régmúlt szerelem az ihlető
Ha három napja
Én vagyok a nyerő
Úgy istennuccse gerincemben
Polkát jár a velő!

Holdfényfiúnak


Korán van. Csönd. Szerelem. Béke.
Egy kósza puha párnapihe libben fel a légbe.
Korán van. Szerelem. Ölelés. Mámor.
Varázsos nyilával gyönyört küld Ámor.
Nap nyílik. Ébredez. Vörösen izzik.
Szép kezed remegőn bőrömhöz siklik.
Megtalál. Megérint. Megsimít lágyan.
Fuvolás dalmadár énekli vágyam.
Korán van, lelkemben mégsincs késő álom,
Holddal jött páromat minden reggel várom.

Mézízű csókok


Szemed szikrázó fénye
a szivárvány megannyi színe
körülölel és glóriába fon.
Aranyló méztől ékes
testemen a gyönyör édes sóhaja
felrepít és magadhoz von.

Az éjszaka


Az éjszaka,
Melyben közös bűneink vajúdása
Gyötrő kínok között
Megbocsátást szült
S a sötétség,
A sötétség jótékony fátyola
Ráborult remegő testünkre
Keserű perceket feledtetve
Csókoltunk egymásba életet
Szeretve őrjöngő vágyainkat
Szabad útjára engedve
Egymást tépve, együtt sikoltva
A sorstól mindent kikövetelve
Mindenséget elsöprő
Gyönyörökkel gyilkoltuk meg
Őrült szenvedéseinket

S az éjszaka,
Az éjszaka csendes bánata
Békésen bocsátotta útjára
Megnyugvó lelkünket
Míg a pirkadat,
A pirkadat gyengéd mámora
Örökre össze nem kötött minket.

Indulok feléd


Hozzád egy csodálatos út vezet,
Szebb mint a legszebb képzelet,
Melletted feledek bánatot, könnyeket
És mikor a karjaidba érkezek
Kristály-szerelem bódítja lelkemet
Szenvedélyed megnyitja lüktető ölemet,
Csókokkal lehelsz belém újfényű életet,
S én boldogan adom át lényemet teneked!

Szerelemtánc


Ó te fekete fiú
Fehér karjaim között
Combjaim szorításában
Teljesítetted minden vágyam
Ó te gyönyörű kedvesem
Mindent megadtál énnekem
Ezt a boldog-bódult hajnalt
Soha de soha nem feledem

Ó, te csodás szerető
Te lettél nekem betevő
Falatom ágyamon, lángokat
Szítottál ajkamon
Perzseltél, égettél,
Megettél, szétszedtél
A lelkemig hatoltál
És olyan szép voltál
Szemedben egy
Sóvár pillanat
Leomlasztott falakat

S mögötte csupaszon
A szívedet kutatom
Nem tudom, nem tudom,
Mi lesz a holnapom -

hordozlak (mag)amban


testemben zsong egy
bódító ének
a hajnalban nékem
ajándékozott szerelmes
sejtjeid még
bennem mindig élnek!
boldogsággal tölt el e
milliárdnyi mikronnyi lélek
dajkálom őket
és áldalak téged-

Oldal: Szerelmes verseim
L É L E K L O B O G Á S - © 2008 - 2024 - alliteracio.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat